Alapszabály

Alapszabály

– 2 –

A Fővárosi Bíróság Pk. 69.647számú, 1992. október 14-én kelt végzésével 4996 számon a Társadalmi Szervezetek Nyilvántartásába bejegyezni rendelt

Értékszállítási és Őrzésvédelmi Dolgozók Szakszervezete

Alapszabálya, a 2012. augusztus 4.-i Közgyűlés által elfogadott
módosításokkal egységes szerkezetben.

I.

1) A szervezet neve: Értékszállítási és Őrzésvédelmi Dolgozók Szakszervezete (rövidítve: ÉŐDSZ)

  1. A szervezet székhelye: 2030 Érd, Emília u. 39.

  1. Jellege: Csoportokat tömörítő, pártoktól, politikai szervezetektől, a gazdasági vezetéstől és a mindenkori kormányzattól független munkavállalói érdekképviseleti és érdekvédelmi szervezet.

  2. Célja: A szervezethez tartozó tagság alkotmányon alapuló gazdasági és társadalmi érdekeinek védelme.

II.

Tagsági viszony

1.) Az Értékszállítási és Őrzésvédelmi Dolgozók Szakszervezetének tagja lehet minden munkavállaló, munkanélküli, vagy nyugdíjas volt munkavállaló, aki az É.Ő.D.SZ. alapszabályát magára nézve kötelezően elfogadja és belépését követően tagdíjat fizet.

1.2.) Az 1. pontban említett, munkáltatói jogokat nem gyakorló dolgozók belépési nyilatkozatuk kitöltése után a szakszervezet tagjává válnak, amennyiben az illetékes szakszervezeti csoport, vagy alapszervezet tagsága a belépésük ellen nem emel -írásban részletes indoklással kifogást, a belépést követő 8 napon belül.

1.3.) Amennyiben a helyi csoport, vagy alapszervezet egy, vagy több tagja a tag belépése ellen kifogást emel, illetve munkáltatói jogokat gyakorló személy kéri felvételét, a belépésről az érintett tagság egyszerű többsége titkos szavazással, kétharmados szótöbbséggel dönt. Az eljárás lefolytatásáról és eredményéről a szakszervezet Elnökségét – feljegyzés formájában három napon belül tájékoztatni kell.

1.4.) A szakszervezetből ki kell zárni azt a tagot, aki szakszervezeti tevékenysége során súlyosan vét az alapszabály ellen, illetve a szakszervezet irányvonalával, céljaival ellentétes, a szakszervezetre, illetve annak tagjaira nézve káros, vagy etikailag kifogás alá eső magatartást tanúsít.

1.5.) A szakszervezetből kizárható az a tag, aki tisztségviselővé történő megválasztása során a valóságnak meg nem felelő nyilatkozatot tesz, illetve a választás kimenetele szempontjából fontos tényt,

– 3 –

vagy körülményt elhallgat, vagy hamis színben tüntet fel, vagy tagdíjfizetési kötelezettségének

több, mint három hónapja nem tesz eleget. A tagdíj fizetésének elmulasztása esetén először az Elnökség, írásban felszólítja a tagot, hogy hátralékát harminc napon belül rendezze. A kizárásra akkor kerülhet sor, ha a tag a megadott határidőn belül a hátralékot nem rendezi.

A kizárásról az Elnökség indokolt írásbeli határozattal dönt. A tag a kizáró határozat kézhezvételétől számított 30 napon belül fellebbezhet az Országos választmányhoz. A fellebbezésnek nincs halasztó hatálya a határozat végrehajtására.

1.6.) A kizárásról az illetékes szakszervezeti csoport, vagy alapszervezet tagsága az 1.3./ pontban foglaltaknak megfelelően határoz. A határozat ellen jogorvoslatért a kézhezvételtől számított 30 napon belül lehet fordulni a szakszervezet Országos Választmányához. Az Országos Választmány a kizárás ügyében a kézhezvételtől számított 30 napon belül dönt.

  1. A tagok jogai egyenlők. Bármely tag bármely tisztségre megválasztható.

Minden tag jogosult részt venni a szakszervezet rendezvényein és testületi ülésein, ahol a jelen alapszabályban meghatározott módon jogosult:

-megválasztani, beszámoltatni és visszahívni a szakszervezet bármely tisztségviselőjét

-meghatározni a szövetség programját és irányvonalát

-javaslatot tenni és kezdeményezni bármely, a tagságot érintő kérdésben

  1. A tagsági viszony megszűnik

a tag írásban bejelentett kilépésével

a tag kizárásával

a tag halálával

a szakszervezet megszűnésével

3.1.) A tag kilépési szándékát annál a csoportnál vagy alapszervezetnél jelentheti be írásban amelyhez tartozik. A kilépési nyilatkozat a tagi jogviszonyt azonnali hatállyal megszünteti.

– 4 –

III

Szervezeti felépítés

  1. Alapszervezetek, csoportok.

Az Értékszállítási és Őrzésvédelmi Dolgozók Szakszervezetének tagsága az érdekvédelmi munka hatékonyságának fokozására csoportokba, alapszervezetekbe tömörülhet. A szervezeti egységek érdekvédelmi tevékenységük tekintetében önállóak. A szervezeti egységek belső ügyeibe az Országos Választmány, vagy az Elnökség csak a csoport tagjainak írásbeli felkérésére avatkozhat be. A szervezeti egységek az alapszabállyal összhangban jogosultak saját működési szabályzatot készíteni.

1.1.) Szakszervezeti csoportot alakíthat legalább három tag. A csoport megalakulásáról az Elnökséget 5 napon belül írásban értesíteni kell. Ettől el lehet tekinteni, ha az Elnökség vagy az Országos Választmány egy tagja a csoport megalakulásánál jelen volt.

1.2.) A szakszervezeti csoport tagjainak egyszerű többsége maguk közül titkos szavazással 2/3-os többséggel választja meg ügyvivőjét. A tagság érdekeinek helyi szintű képviseletével és védelmével a csoport tisztségviselője köteles foglalkozni. Amennyiben a működési területén felmerült problémát saját hatáskörben megoldani nem tudják, köteles az Elnökséghez fordulni.

1.3.) Alapszervezetet hozhat létre legalább 6 tag, vagy legalább két csoport. Az alapszervezet létrehozásának nem feltétele az azonos munkahelyen történő munkavégzés. Egy munkahelyen csak egy alapszervezet hozható létre. Az alapszervezetek is az 1.1 és 1.2. pontban meghatározott módon kötelesek eljárni. Az alapszervezet tagsága konzultatív és döntéshozó testület.

1. 4.) Az egyes munkahelyeken működő alapszervezetek, illetve ezek hiányában az itt működő szakszervezeti csoportok vezetője, vagy a belső szabályuk alapján megbízott más tagja, jogosult a helyi kollektív tárgyalásokon részt venni és a tárgyalásokat, a szakszervezeti oldalon, vezetni. A kollektív tárgyalásokon az ÉŐDSZ elnöke ez esetben is részt vehet, lehetősége van továbbá szakértők bevonására is.

2.) A Közgyűlés

Az Értékszállítási és Őrzésvédelmi Dolgozók Szakszervezetének legfelsőbb szerve a Közgyűlés, melyet az Elnökség az Országos Választmány által meghatározott időpontra köteles megszervezni és szükség szerint, de legalább 5 évente összehívni. A Közgyűlés összehívásának időpontjáról az elnök egy hónappal korábban a hely az idő és a napirend megnevezésével értesíti a tagságot.

2.1.) A Közgyűlést össze kell hívni akkor is, ha azt a bíróság elrendeli, illetőleg, ha a tagok 20%-a, vagy az Országos Választmány -az ok és cél megjelölésével- kívánja.

A rendkívüli Közgyűlést az Elnökség harminc napon belül köteles összehívni.

2.2.) A Közgyűlés a tagok összessége. Minden tag alanyi joga, hogy a közgyűlésen részt vegyen.

2.3.) A közgyűlés határozatképes, ha a tagnyilvántartásban szereplő tagok ötven százaléka plusz egy tag a gyűlésén jelen van. Amennyiben a közgyűlés nem határozatképes, ennek megállapítását követően,

– 5 –

az előzetesen 30 perccel későbbre azonos napirenddel összehívott újabb közgyűlés a résztvevő tagok számától függetlenül határozatképes.

2.4.) A közgyűlés a határozatait egyszerű szótöbbséggel, főszabályként nyílt szavazással hozza. Személyi kérdésekben titkos szavazást kell tartani.

2.5.) A Közgyűlés hatáskörébe tartozik

az alapszabály megállapítása és módosítása,

az Elnökség, és a Pénzügyi Ellenőrző Bizottság tagjainak megválasztása, beszámoltatása, illetve

visszahívása.

az Országos Választmány megválasztása, beszámolójának elfogadása,

a szakszervezet más társadalmi szervezettel való egyesülésének, úgyszintén feloszlásának kimondása

2.6.) Két közgyűlés közötti tevékenységükről a közgyűlésnek szóban, vagy írásban beszámolni kötelesek mindazok, akik választott tisztséget láttak el, valamint a Pénzügyi Ellenőrző Bizottság (továbbiakban: PEB) amelynek munkájáról annak mindenkori Elnöke ad számot. A közgyűlés az általa meghatározott módon értékeli a tisztségviselők és a testületek munkáját.

3.) Az Elnökség

3.1. A szakszervezet 3 tagú Elnökségét a közgyűlés egyszerű többséggel, titkos szavazással választja meg. Tagjai az elnök, és két alelnök. Megbízásuk megválasztásukkor veszi kezdetét és a következő közgyűlésig tart.

Az Elnökségi tagság megszűnik:

– a tisztségviselő lemondásával,

– a tisztségviselő kilépésévei,

– a tisztségviselő halálával,

– a tisztségviselő visszahívásával.

A bármely ok miatt kiesett elnökségi tag pótlására 90 napon belül rendkívüli közgyűlést kell összehívni. A rendkívüli közgyűlésen megválasztott tisztségviselő megbízatása a kiesett tisztségviselő megbízatásának ideéig tart. Az új tisztségviselő megválasztásáig, de legfeljebb 90 napig az Elnökség legalább két taggal tovább működhet, döntéseit azonban csak egyetértéssel hozhatja meg. Nem kell rendkívüli közgyűlést összehívni, ha a Közgyűlés időpontjáig már kevesebb, mint 90 nap van hátra.

3.2.) A Közgyűlés összeültével az Elnökség megbízatása megszűnik, a Közgyűlés munkájának a koordinálására a tagok maguk közül levezető-elnököt választanak és meghatározzák jogkörét.

3.3.) Az Elnökség a közgyűlés, illetve az Országos Választmány határozatainak operatív végrehajtó szerve, feladata elsősorban az Országos Választmány által hozott döntések végrehajtásának foganatosítása, azok technikai lebonyolítására. A szakszervezet napi működtetése, különösen az érdekképviselet és érdekvédelmi tevékenység a szakszervezetet terhelő kiadások megfizetése a szakszervezetet megillető bevételek beszedése.

3.4.) Az Elnökség szükség szerint, de legalább háromhavonta ülésezik. Az Elnökség határozatképes, ha tagjainak 2/3-a (2 tag) jelen van. Határozatait nyílt szavazással, egyszerű többséggel hozza. Elkészíti ügyrendjét, amelyet az Országos Választmány hagy jóvá.

– 6 –

3.5.) Az Elnök képviseli a szakszervezetet a bíróságok állami szervek és a nyilvánosság előtt, valamint rendezvényeken. A teljes tagságot érintő ügyekben gyakorolja az egyetértési jogot. A szakszervezet operatív tevékenységének irányítója és felelőse. Feladata a döntés-előkészítés, az érdekvédelmi tevékenység, munkaügyi / munkavédelmi szabálysértés észlelése esetén az eljárás lefolytatása, illetve szabálysértési feljelentés megtétele, kapcsolattartás a partnerszervezetekkel és a munkáltatókkal.

3.6.) Az Alelnökök szintén teljes jogkörrel képviselik a szakszervezetet a bíróságok, állami szervek és a nyilvánosság előtt. Feladatuk továbbá a döntés előkészítés, az érdekvédelmi tevékenység, munkaügyi / munkavédelmi szabálysértés észlelése esetén az eljárás lefolytatása, illetve szabálysértési feljelentés megtétele, kapcsolattartás a partnerszervezetekkel és a munkáltatókkal. Az elnök távolléte vagy akadályoztatása esetén helyettesítik az elnököt, a teljes tagságot érintő ügyekben és gyakorolják az egyetértési jogot. Egyéb feladataikat pedig, az Országos Választmány illetve az elnökség határozza meg.

4.) A Pénzügyi Ellenőrző Bizottság

4.1.) A Közgyűlés titkos szavazással 3 tagú Pénzügyi Ellenőrző Bizottságot (PEB) választ, melynek megbízatása a következő közgyűlésig szól. A bizottság tagjai semmiféle más szakszervezeti tisztséget nem tölthetnek be.

A PEB tagság megszűnik:

– a tag lemondásával,

– a tag kilépésével a szakszervezetből,

– a tag halálával,

– a tag visszahívásával.

A bizottság, ha tagjainak száma bármely ok miatt kettőre csökken, csak egyhangúan hozhat döntést.

Ha a bizottság bármely oknál fogva egy főre csökken, a megürült helyek betöltésére 90 napon belül rendkívüli közgyűlést kell összehívni. Nem kell rendkívüli közgyűlést összehívni, ha a Közgyűlési időpontjáig már kevesebb, mint 90 nap van hátra. Az egy főre csökkent PEB azonban nem hozhat határozatot, feladata csak az éves, illetve ötéves beszámoló összeállítása.

4.2.) a Pénzügyi Ellenőrző Bizottság szükség szerint, de legalább évente egyszer ülésezik. A Pénzügyi Ellenőrző Bizottság határozatképes, ha tagjainak 2/3-a (2 tag) jelen van. Határozatait nyílt szavazással, egyszerű többséggel hozza.

4.3.) A Közgyűlés által megválasztott Pénzügyi Ellenőrző Bizottság működésébe egyetlen más testület sem avatkozhat be.

4.4.) A Pénzügyi Ellenőrző Bizottság jogosult a szakszervezet gazdálkodásába, könyveibe, és valamennyi iratába betekinteni, az éves beszámolót, az 5 éves beszámolót, valamint a költségvetést annak a Választmány, illetve a Közgyűlés elé terjesztése előtt megvizsgálni és azt véleményezni. Figyelemmel kíséri a szakszervezet gazdálkodását és pénzügyeit, a tagdíjfizetés mindenkori helyzetét, és a testületi üléseken kezdeményezi az általa észlelt hiányosságok megszüntetését.

5.) Az Országos Választmány

5.1.) Két közgyűlés között a szakszervezet tevékenységének meghatározása, a tisztségviselők működésének folyamatos figyelemmel kísérése és értékelése az Országos Választmány (OV, vagy Választmány) feladata. Dönteni jogosult a hazai, illetve nemzetközi szervezetekhez való csatlakozás kérdésében.

– 7 –

Az Országos Választmány feladatai ellátására saját a tagság soraiból páratlan számú eseti bizottságokat hozhat létre. E bizottságok feladata az Országos Választmány egyes döntéseinek előkészítése, a döntéshez szükséges információk összegyűjtése, s javaslatok kidolgozása a Választmány számára.

5.2.) Az Országos Választmány szükség szerint, de legalább 1 évben egy alkalommal ülésezik, üléseit az Elnökség hívja össze. Tagjai a közgyűlés által megválasztott 4 fő, valamint az elnök és az

alelnökök. Ülésein tanácskozási joggal vehet részt valamennyi alapszervezet 1-1 ügyvivője. Rendkívüli választmányi ülést kezdeményezhet a ok és cél megjelölésével a Választmány bármely tagja, melyet az elnök 8 napon belül köteles összehívni. A Választmány a határozatait egyszerű szótöbbséggel nyílt szavazással hozza. A Választmány határozatképes, ha azon tagjainak egyszerű többsége (50%+l fő) jelen van.

6.) Az ÉŐDSZ tisztségviselői

– csoport ügyvivője,

– alapszervezet ügyvivője, helyettese, esetleg gazdasági ügyvivője,

– országos választmány tagjai, országos választmány bizottságának tagjai,

– pénzügyi ellenőrző bizottság tagjai és elnöke,

– a szakszervezet elnöke, és alelnökei.

61.) A tisztségviselők választása titkos szavazással, egyszerű szótöbbséggel történik.

6.2.) A szakszervezeti tisztségre jelölt személynek, az őt megválasztani kívánó testület, illetve tagság előtt be kell mutatkoznia, ennek során elő kell adnia minden olyan tényt és körülményt, amely a választás kimenetelét befolyásolhatja.

6.3.) A tisztségviselők megválasztásukkal azonos módon visszahívhatók.

7.) A testületekre vonatkozó rendelkezések

7.1.) A szakszervezet tagjai és valamennyi választott testület, a bizottságokhoz kérdést intézhetnek. A bizottság köteles a hozzáintézett kérdéseket megválaszolni.

7.2.) A szakszervezet valamennyi tisztségviselője működése során biztosítani köteles a demokratikus döntés-előkészítést és döntéshozatalt, a tagság érdekvédelmét és érdekképviseletét, a szabad információ­áramlást és a hatályos jogszabályok betartását.

7.3.) Valamely testület határozatképtelensége esetén változatlan napirenddel megismételt testületi ülés tartható. A megismételt ülés akkor határozatképes, ha azon a tagok több mint fele részt vesz.

7.4.) A szakszervezet testületeinek ülései a tagság számára nyilvánosak, azokon a tagok tanácskozási joggal részt vehetnek. Szakszervezeten kívüli személyek meghívásáról és jogállásáról a külső személyt meghívó testület dönt.

7.5.) A testületek üléseiről jegyzőkönyvet, vagy hangfelvételt kell készíteni és azt a tagság számára hozzáférhetővé tenni.

7.6.) Az ÉŐDSZ testületeit minden tagja jogosult képviselője útján, vagy közvetlenül megkeresni. A testületek kötelesek minden megkereséssel, illetve hatáskörükbe utalt üggyel érdemben foglalkozni, a tett intézkedéséről és annak eredményéről az érintetteket írásban értesíteni.

– 8 –

IV.

A szakszervezet gazdálkodása

8.) A Értékszállítási és Őrzésvédelmi Dolgozók Szakszervezetének anyagi bázisát a tagdíj, illetve az egyéb esetleges bevételei képezik.

8.1.) A tagdíj összege: havi bruttó 1.000.,-Ft azaz egyezer forint. Amely minden hónapban a bérfizetés napján válik esedékessé. A nyugdíjas, munkanélküli, 3 hónapnál hosszabb táppénzes állományban lévő, gyeden, gyesen lévő tag tagdíja havi 100. -Ft azaz egyszáz forint.

8.2.) A pénzeszközök felhasználásáról az Elnökség dönt. Kizárólag az elfogadott költségvetés és az Országos Választmány, illetőleg az Elnökség egyéb, pénzügyi vonatkozással bíró határozatainak keretein belül lehet pénzt utalványozni, amelyre az elnök és az alelnökök is egy személyben, jogosultak.

8.3.) A pénzeszközök felhasználását a Pénzügyi Ellenőrző Bizottság minden szinten ellenőrizni köteles.

Budapest, 2012. augusztus 4.

Értékszállítási és Őrzésvédelmi
Dolgozók Szakszervezete

Alulírott képviselő igazolom, hogy az alapszabály egységes szerkezetbe foglalt szövege megfelel az alapszabály-módosítások alapján hatályos tartalmának.